2015. július 31., péntek

Bon mot – Döbbenet

Professzor – Meg vagyok döbbenve: a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint az emberek 49 százaléka nem tud pártot választani!
Mester – Számomra meg az döbbenetes, hogy az emberek 51%-a képes pártot választani…


* * * 

2015. július 24., péntek

Utazások Eutlantiszba – Az együtt-élő-világ

Mester – Érdekes és tanulságos az eutlantiszi emberek viszonya az állatokhoz. Minden élőlénynek megadják a tiszteletet. Élőlényt kínozni vagy pusztítani tilos, ezt törvényük is, erkölcsük is tiltja.
Kapitány – De csak esznek valamit az eutlantisziak is? Vagy mind vegetáriánus?
Mester – Nem, nem mind vegetáriánus, bár többségük közel áll ehhez. Reálisan, vagy talán jobban mondva pragmatikusan kezelik ezt a kérdést. Fogyasztásra úgy engednek állati húst, hogy ez különféle szigorúan ellenőrzött szelekciós technológiák keretében történik.
Professzor – Esetleg robotfarkasokat eresztenek a birkanyájra?
Mester – Magam ilyet nem láttam, és részleteket nem tudok, de valóban ilyesmire lehet gondolni. Mindeközben valóságos kultusz alakult ki a növényevő emlősök iránt. Különleges, azt is mondhatnám, az emberihez hasonló státuszban van a majom, a tehén, a ló, a szamár, a teve, az elefánt és a delfin…
Doktor – A delfin? Mind közül talán a legintelligensebb és a legszimpatikusabb, csakhogy nem növényevő…
Kapitány – Halevő, és nyugodtan elfogadhatjuk, hogy a hal nem hús. Persze akkor is egyedülálló a többi szent állat között abban, hogy tengeri, és nem szárazföldi, négy végtaggal rendelkező állat..
Professzor – Ezzel együtt bámulatos eszközhasználatra megtanítható, de én arra is hajlandó vagyok fogadni, hogy egymillió év sem kell, és a delfinnek lesznek jól fejlett végtagjai.
Mester – De ezzel nincs vége a történetnek. Ahogy említettem, az eutlantisziak komolyan használják a szelekciót, egyszerűen tökélyre vitték annak tudományát és gyakorlatát. Ezer olyan kisebb-nagyobb problémát sikerült megoldaniuk, amely nekünk reménytelennek látszik. Például több apró énekes madárfajból igazi szúnyog- és kullancspusztítót fejlesztettek.
Doktor – Ez zseniális. Talán egyszer azt is sikerül elérniük, hogy a mezei pockok a magtárba gyűjtsék az elhullatott búzaszemeket…
Mester – A beszállításért még várni kell, de talán meg fogsz lepődni azon, hogy hasonló kísérletek szép számban zajlanak. Az eredmények biztatóak, több esetben forradalmiak. Ezen az úton sikerült Eutlantiszban véget vetni a legtöbb szőlőbetegségnek… A dolog lényege, hogy okos beavatkozással sikerült az együttműködés irányába tolni az egész élővilágot.


* * *

2015. július 21., kedd

A Kapitány életszabályai

1. Tarts rendet magadban és magad körül!
2. Légy edzésben!
3. Tervezd a jövőt, rövidtávon naponta, hosszú távon évente!
4. Összpontosíts a fontos dolgokra!
5. Ha kell, szégyenkezés nélkül kérj tanácsot, kérj segítséget, de sose maradj adós!
6. Vigyázz büszkeségedre, de mindig kedves légy, ha pedig jóban részesültél, köszönd meg!
7. Mindig legyenek ésszerű tartalékaid, de ne ragaszkodj ahhoz, ami fölöslegessé vált!
8. Állandóan gyarapítsd tudásodat, harcolj a tudás hamisítása és titokban tartása, a tudatlanság ellen!
9. Tiszteld a bölcsességet és a bölcseket, gyűjtsd a neked fontos bölcs mondásokat!
10. Minden órában éltesd a köteléket, amely összeköt szeretteiddel!
11. Hű légy a hithez, amelyet magad építettél!
12. Mindezekről rendszeres adj számot naplódban!

* * *

2015. július 19., vasárnap

Az életszabályokról

Professzor – Mostanában kedvenc blogomban több alkalommal is érdekes gondolatokat olvastam az életszabályokról. Ilyenekkel egyetemista koromban magam is próbálkoztam, bár azok inkább célok és feladatok voltak… Azután viszont elmaradtak az ilyen kísérletek, persze, főleg idő hiányában… De most, ahogy jön a bölcsesség kora, gyakrabban eltöprengek hasonló kérdéseken… Ti hogy vagytok ezzel?
Kapitány – Életszabályok? El sem tudom képzelni az életemet életszabályok nélkül!
Doktor – Hát én is valahogy így képzeltem volna rólad, mon brave capitaine!
Kapitány – Sokan ezt gúnyosan nézik, tudom, de ez engem nem zavar. Azt hiszen, ha az ember öntudatos, következetes és fegyelmezett, előbb-utóbb az életszabályai szinte maguktól megfogalmazódnak. És onnantól kezdve csak segítenek, és nem korlátoznak…
Mester – Ez talán a legfontosabb: segítsenek szabályaink abban, hogy „jól csináljuk”… Ha közben ebben vagy abban korlátoznak, sokszor az is hasznunkra lehet…
Doktor – Köszönöm, én szívesebben magam korlátoznám magamat. Miért bízzam ezt valamilyen írott szabálynak?
Professzor – De hát miért vannak írott törvényeink, ha már egyszer mindig kéznél van a józan eszünk, és – többnyire – erkölcsi érzékünk is?
Doktor – Ez nem jó hasonlat. A törvény esetében én állok a sokasággal, amelyben mindenféle, például józan észt vagy erkölcsi érzéket hírből sem ismerő ember is akad. Életem szabályozásánál viszont én vagyok magammal szemben. Nem hiszem, hogy lenne kedvem vagy türelmem életszabályokkal bajlódni.
Mester – Ne is kerülj nehéz helyzetbe! De az életszabályok talán leginkább akkor hasznosak. Mert adódhatnak olyan kihívások, amikor nem írott szabályokkal nem lenne kedved bajlódni, hanem magával a harcoddal…
Doktor – Akkor az életszabály tabletta a depresszió ellen? Vagy valami csodatevő energiaital?
Mester – Bizonyos szerencsétlen helyzetekben ezzel is felérhetnek a jó életszabályok. De azokat nem extrém esetekre kell tartogatni. Normális körülmények között is fontos szerepet játszanak: iránytű, zseblámpa, titkos térkép és jelszó…
Kapitány – De nem csak hasznos eszköz a kezedben, hanem csengő. éber őr is az elmédben: figyelmeztet, súg, biztat
Professzor – Mindezt én is vallom, de ne legyen gyanús neked, kedves barátnőm, hogy honnan bújt elő ez a csodafegyver! Ez nem a bölcsek köve, amely valahol lapul, és csak arra vár, hogy megtaláld, és zsebre vágd. Az életszabályaid te magad vagy, azért tudnak ilyen nagyszerűek és hatékonyak lenni. Te magad vagy nagyszerű és hatékony…
Doktor – Ó, nagyszerű, az vagyok, de a hatékonyságom… hát szívesen javítanék rajta…
Mester – Akkor most az életszabályoknak azt a sajátosságát domborítsuk ki, hogy azok állandóan gondozást, mérlegelést, elemzést igényelnek. Nem valószínű. hogy lenne ember, aki egyféle szabályok mellett élné le az életét kamaszkortól aggastyán korig…
Professzor – Szerintem a szerzetesek nagy része kénytelen ehhez alkalmazkodni… Bár a rendi regulák nem is az ő személyes életszabályaik…
Mester – Igazad van, tanult barátnőm, és ez nem is kevés ember… Mégis elfogadhatjuk, hogy az a helyes, ha az ember lényegében egy tanulási folyamatnak tartja az egészet. És ebbe belefér az is, hogy tanulod és elősegíted a nagyobb hatékonyságot, drága Doktornő!
Professzor – Ugyanabban a blogban azt is olvastam, hogy ajánlatos a személye életszabályainkat bizalmasan kezelni. Értem is az indokoltságát, végül is ez még a szexuális irányultságunknál is intimebb titok, ezzel együtt bátorkodom megkérdezni: nem lenne kedvetek megosztani magunk között saját életszabályainkat? Magam már kezdtem szerkeszteni sajátjaimat, és gondolom, egypár napon belül megmutathatom az eredményt.
Doktor – Nekem mindenképpen nagy tanulság lenne. Talán utolsóként én is elkészülök ezzel.
Kapitány – Én már megmondtam, hogy diákkorom óta gondozom az életszabályaimat. Bármikor szívesen megosztom veletek. Ha gondoljátok, akkor holnap kezdhetünk az enyéimmel.
Mester – Nagyszerű, legyél te az első, a Doktornőnek pedig meghagyjuk az utolsó szó jogát. Professzor asszonnyal meg időközben megosztjuk egymás között a második és a harmadik helyet.



2015. július 15., szerda

2025 – A magyar államadósság – A professzor asszony próféciái

Professzor – Elég akár egy kisebb gazdasági válság Európában, és a magyar államadósság akár 10 éven belül, vagy esetleg jóval hamarább el tudja érni a mostani görög adósság szintjét… Ha viszont minden jól megy, 10, talán 50 év múlva is a mai szinten marad, a hitelezők legnagyobb örömére…


* * *

2015. július 13., hétfő

2021 – A Facebook képes lesz – A professzor asszony próféciái

Professzor – A Facebook már most képes lenne alapos pályaválasztási és pályaalkalmassági tanácsadást biztosítani. Hamarosan ez utóbbit némi díj ellenében elérhetővé teheti a munkáltatók – és mások – számára. Öt éven belül viszont képes lesz helyettesíteni a betegbiztosítók számára a szűrővizsgálatokat, mert mindenkiről pontosan tudni fogja, mikor milyen betegség fenyegeti

* * *

2015. július 10., péntek

2088 – A világűr első újszülöttje – A professzor asszony próféciái

Professzor – Még ebben az évszázadban, talán éppen 2088-ban megszületik az első olyan ember, aki nem a Földön jön a világra. Nagy valószínűséggel ez kínai állampolgár lesz, és a Holdon születik majd.


* * *

2015. július 8., szerda

Összeesküvés-elméletek – Az új népvándorlás

Kapitány – Véletlenek pedig, tudjuk, nincsenek!
Doktor – Véletlen? Az van, csak a sátán műve!
Kapitány – Már bocsánatot kérek, de hogy is létezne az, ami annak műve, aki nem létezik, kedves doktornő!
Doktornő – Oké, megadom magam… Mesélj, mi tehát az oka annak, ami semmiképpen nem lehet a véletlen műve?
Kapitány – Hát mi? Az, ami ma a legújabb veszedelem, legalább is számunkra, a vén Európa lakosai számára: az új népvándorlás!
Doktor – Értem. Mostanában valóban divatos téma… A nemzetek védelmezői elemükben vannak…
Kapitány – Ez egy másik kérdés. Szerintem is botrány, ahogy kezelik a problémát, és nehéz megmondani, hogy melyik tábor szánalmasabb. De számomra maga a probléma kérdés. Azt semmiképpen nem lehet elintézni azzal, hogy divatos téma. A számok egyértelműek: ez már egy igazi masszív népvándorlás, amilyen nagyon rég óta nem volt…
Doktor – És ez az, ami nem a véletlen műve! Talán te sejted is, kinek a műve?
Kapitány – Bevallom, most semmilyen konkrét gyanúm nincs, de két dolog szerintem vitán felül áll. Az egyik: ez egy tudatosan manipulált folyamat. A második: a cél Európa gyengítése.
Doktor – A folyamat adott, és nem lehet kétségünk, hogy mindenki, akinek bármilyen eszköze van a hasonló folyamatok befolyásolására, igyekszik is befolyásolni azt, akár pro, akár kontra. Hogy ebben „az ezrek szimfóniájában” van-e egyvalaki, akinek akarata szerint alakulna az egész, ez vár erősen kétséges, egyszerűen nem életszerű…
Kapitány – Gondolhatod így… Csakhogy akkor nem jól gondolod. Persze, hogy boldog-boldogtalan belekontárkodik a folyamatba, de ez csak részleteket vagy lokális folyamatokat módosíthat… Felhúzhatsz egy 170 km-es vasfüggönyt, szinte semmi jelentősége nem lesz Európa szempontjából…
Doktor – Jó, lássuk akkor, kik az igazi rossz fiúk! A Moszad? Vagy tán Putyin?
Kapitány – Félő, hogy jelen esetben a 10 kis néger szituációja állt össze. A kemény mag bizonyára Bin Laden, Kadhafi és Asszad, de az elmúlt évtizedek tapasztalat alapján ki viseli szívén Európa sorsát? Amerika? Oroszország? Kína? Nem az a helyzet, hogy mindhárom egy ártatlan és hűséges vazallust akar ezen a kívánatos tájon?
Doktor – Tehát úgy gondolod, hogy halottak átka vezeti a minket elözönleni készülő néptömegeket?
Kapitány – Nem, nem néhány eszelős diktátor vagy terrorista vezér átka, hanem a gyarmatosítottak átka, az éhezők átka, az igazságtalanságban sínylődők átka, az Ebolától és a sok új Ebolától rettegők átka hajtja az embereket. De a Kaghafi, Asszad, Bin Laden és még sok egyéb klán emberei most igyekeznek tágra nyitni minden ajtót, és mutatják az irányt…



2015. július 5., vasárnap

Összeesküvés-elméletek – A hatos titka

Kapitány – Jó ideig azt hittem, hogy előbb-utóbb megszokom ezeket a borzalmas combinókat a Körúton… De nem, egyre jobban bosszantanak, már-már dűhítenek…
Doktor – Pedig jobban tennéd, kedves barátom, ha nem izgatnád magadat ennyire, különösen olyan dolgok miatt, amelyeket nem tudsz megváltoztatni. Amúgy szerintem a combinók elegánsak, korszerűek, azt mondanám: ékszerei a budapesti közlekedésnek…
Kapitány – Te jó ég! Hogy mondhatsz ilyet? Lehet, hogy egy prospektusban elegánsaknak tűnnek, de szállj fel, és utazz rajtuk! Egyszerűen nem értem, hogyan lehet ennyire elsikkasztani a belső teret! Külső szélességük imponáló, de belül ilyen szűk villamost az életben nem láttam. Abszurd, elképesztő a helyzet: oldalanként egy ülés van, de így is képtelenség átmenni a székek között, ha már áll ott egy ember. És lássuk be, az nem várható el, hogy egy nagyváros legforgalmasabb vonalán senki ne álljon a székek között. Tetejében ezeken a magányos székeken sem lehet kényelmesen ülni, mert a lábaknak való hely felét elfoglalja a villamos oldalfalának félméteres dudorai. Hogy azok mire szolgálnak, mit rejtegetnek? Misztérium!...
Doktor – Jó, elismerem, sok belső tér vész el, és hogy miért, azt én sem tudom… De azért vannak egészen szelős részek is…
Kapitány – Ne is bosszants ezzel… Sokszor olyan elnéző tudsz lenni. Én meg azt mondom, hogy botrány, hogy ezért a beszerzésért valaki nem került hűvösre!
Doktor – Hú, hát ez azért meredek! Nem hiszem, hogy lehetne olyan sokakat érintő döntés, amely mindenkinek tessen. Akkor a döntéshozó előre is készülhet a dutyiba…
Kapitány – Ez ebben a formában színtiszta demagógia… És jelen esetben szerecsenmosdatás is. Mert a combinók beszerzése ma már ordító módon bűnös hiba volt!
Doktor – Gondolom, korrupcióra gyanakszol… Vagy hozzá nem értés esete forogna fenn?
Kapitány – Ez is, az is, és főleg érzéketlenség a naponta bumlizó emberek érzéseivl szemben… És a büntetlenség biztos tudata…
Doktor – Valójában én sem akarom védeni ezt a beszerzést, mert akármennyire is csodálkozol ezen, magam is gyakran szállok fel a hatosra, és engem is zavar mindaz, amit felsoroltál… Csakhogy én nem látom ennyire idegesítőnek, és biztosra veszem, hogy a tervezési fázisban a döntés jónak látszott. Biztos volt egy sor komoly érv…
Kapitány – Én is ilyesmire gyanakszom. És ha így lenne, kevésbé idegeskednék… Csakhogy soha sem fogjuk megtudni az igazságot…
Doktor – Nna, kíváncsivá teszel! Mire gondoltál? Lehet, hogy itt egy nagy titok van?
Kapitány – Bizony, lehet… Más magyarázata alig ha lehetne erre az abszurd kialakításra… Neked elmondom, de kérlek, senkinek ne add tovább!
Doktor – Ismersz engemet, vitéz bátyám, olyan vagyok, mint a sír!
Kapitány – Nos, szerintem ezekben a combinókban olyan alkatrészek vannak beépítve, amelyek együttesen egy hatalmas kör alakú radarrendszert képeznek. Tudod, mekkora balhét csapnak az oroszok a NATO-radarok miatt! Hát itt most sikerült elrejteni a történelem egyik legnagyobb radarját!
Doktor – Értem most már, miért kell így szorongani a szólóüléseken… Ez is érdekes elmélet...
Kapitány – Miért? Te milyen elméletet tudsz?
Doktor – Á, semmi, csak így csúszott ki a számon…
Kapitány – Ne alakoskodj, te rossz lány, te tudsz valamit, és titkolod jó öreg barátod előtt! Én meg, látod, mindent megosztok veled… Szép, mondhatnám…
Doktor – Jól van, kapitány uram, elmondom, csak ne duzzogjál… Az igazság az, hogy ez még nem ellenőrzött infó, és tudod, hogy én csak biztosra szeretek menni…
Kapitány – Biztos… Mi biztos ebben a mátrixvilágban… De bökd már ki, mit tudsz a combinók titkáról?
Doktor – E szerint is egy virtuális kör alakú rendszerről van szó, de értesüléseim szerint ez nem radar, hanem részecskegyorsító…
Kapitány – Megáll az ész! Zseniális!
Doktor – OK, de senkinek egy mukkot sem!
Kapitány – Így görbüljek meg!

* * *



2015. július 4., szombat

Ki írja a görög tragédiát?

Kapitány – Szerintetek, barátaim, ki írja a görög tragédia szövegkönyvét?
Professzor – Már megbocsáss, harcedzett barátom, de te mire gyanakszol?
Kapitány – Mi tagadás, felmerült bennem, hogy az egész hercehurca, kirohanás, berohanás, nyilatkozatháború, de még a referendum is színjáték. Egy kiválóan megírt újkori tragédia…
Mester – Abban biztosak lehetünk, hogy sok szerző tüsténkedik a téma körül, és az lehet, hogy a mainstream média fegyelmezetten követi a szerzői utasításokat, de tudjuk, hogy a népek nem ennyire fegyelmezettek.
Doktor – Én is biztosra veszem, hogy a hangeffektusok tudatosan meg vannak erősítve, sőt, tudatosan vannak hangszerelve is. Számomra az az igazán izgalmas kérdés, hogy mekkora ebben Cíprász érdeme.
Professzor – Nehéz feltételezni, és még nehezebb elhinni, hogy Cíprász azért fokozza az ellenféllel koordináltan a drámai feszültséget, hogy annál könnyebben nyomhassa le az elkerülhetetlent a görög nép torkán. Az a logikus, hogy annyira akarja minimalizálni a további áldozatokat, hogy esélyt kapjanak a túlélésre.
Kapitány – Ahol politika van, ne keressünk hétköznapi logikát, erkölcsöt még kevésbé. Én biztos vagyok, hogy Cíprász minden opciót megvizsgál, és ezek között az is van, hogy most neki kitűnő alkalom kínálkozik a lelépésre, amivel a forró gesztenye a jobboldal kezébe kerülhet, és így viszont Cíprász 1-2-3 év múlva visszatérhet kétharmados többséggel. És ezért még nem is vádolhatjuk őt semmiféle populizmussal vagy machiavellizmussal. Ez színtiszta politika. Engem csak az érdekel, hogy ezeket ő magában gondolja-e végig, vagy a nagy ellenfél-kollégák ezeket nyíltan és „becsületesen” meghányják-vetik?
Doktor – Kerülj közéjük, megtudod. Addig viszont se te, se más nem fogja ezt megtudni.
Mester – Nem, határozottan nem helyes ez a defetizmus! Az igazság kiderítése olyan mint a halászat, és erre gondolva mondom: ne halat adjál, ne egy konkrét tényt tárj fel előttem, hanem taníts meg halászni. Magyarán: harcolni kell, és ki kell harcolni a döntéshozatal, minden közérdekű döntéshozatal átláthatóságát és elvszerűségét.
Kapitány – A cél világos, és lelkesítő, mester. Most azon nyomban harcba állunk, mind a négyen! És talán másokat is meg tudunk nyerni… De vajon segíteni fog ez a görögöken jövő héten? Nyár végéig?
Mester – Még kíméletes gúny is lenne a megjegyzésed, ha ilyesmit sugalltam volna. A felvetésem, amely mellesleg egyáltalán nem új, és nem az enyém, azért nem sorolható az utópiák műfajába, mert vállalom, magam mondom ki hozzá, hogy a politika ilyen átalakítása nem mehet végbe forradalom nélkül. És szokásomhoz híven azzal is kiegészítem, hogy új és békés forradalomra gondolok. Rossz belegondolni, mi lesz velünk, ha nem nyitjuk ki az utat előtte. És ébresztőt talán éppen ez a görög tragédia fúj, hangszerelés ide, hangszerelés oda…



* * *

2015. július 3., péntek

Aranymondatok – Totalitarizmus és demokrácia

Professzor – Totalitarizmus az, amikor megmondják: te Pozsgai elvtársra szavazhatsz. Demokrácia az, amikor választhatsz Pozsgai és Szájer urak között.


* * *