Doktor – Létezik
még család Eutlantiszban?
Mester –
Igen, létezik. És hasonló problémákkal küszködnek, mint mindenhol…
Kapitány –
Lám, ez is bizonyítja, hogy örök és egyetemes az emberi természet…
Mester –
Örök, és örökké változó, van alapunk hinni ebben. Közben, a sok hasonló
probléma mellett, érdekes, figyelemre méltó különbségek vannak. Talán a
leglényegesebb az, hogy náluk a szülői közösség felbonthatatlan, ugyanakkor
minden gyereknek van egy – ők ezt úgy hívják – első szülője, ez pedig az azonos
nemű szülő. A szülők hosszabb-rövidebb időre különválhatnak vagy akár
véglegesen felbonthatják együttélésüket – ez az, amit mi válásnak hívunk –, de
ilyenkor nem kell mérlegelni, még kevésbé pereskedni, hogy kinél marajon a
gyerek. Minden gyerek első szülőjénél marad.
Professzor
– Ezzel mennyi tragédiát lehet kivédeni. A legtöbb ember nem is sejti, mennyi
szenvedést, lelki rombolást végez a gyerekekért folytatott harc…
Kapitány –
Mind a gyerekek, mind a felnőttek lelkében…
Mester –
Ezt a helyzetet ők már természetesnek veszik. Egy különválás ott is fájdalommal
jár, mégis ég és föld… És ne feledjétek, ott a szülői hármas: anya-apa-gyermek
szent, felbonthatatlan közösség…
Kapitány –
És mi történik azokkal a családokkal, ahol a váló szülőnek két vagy több azonos
nemű gyereke van? Akkor az egyik szülő elviszi az összes gyereket, a másik meg gyerek
nélkül marad?
Mester –
Így szólna a szabály, de törvényeik megengedők. Ilyen esetben a legfiatalabb
gyerek maradhat a másik szülőnél, de ilyen esetben nagyon alapos mérlegelést
várnak el mindegyik féltől. Az is sokat számít, hogy az egyedül maradó
szülőnek milyen tervei vannak.
Doktor –
De nem abszolutizálja, de kérdezhetem így is: nem misztifikálja ez a szokás a
nemi identitást?
Mester – Hát
mondtam, hogy náluk is sok ismerős problémával lehet találkozni, de ez a
kitüntetett kapcsolat fiúgyermek és apja, leánygyermek és anyja között egy
csodálatos alap az egészséges testi-lelki fejlődéshez. És ezt náluk mindenhol mindenben
tapasztaltam…
* * *