2014. május 12., hétfő

Háború előtti csend?

Professzor – Barátaim, nyugtalan vagyok! Az az érzésem, hogy valaki háborút akar, és ennél szörnyűbb sorscsapást nehéz elképzelni…
Kapitány – Bizonyára az ukrajnai válságra gondolsz, kedves professzorasszonyom. Be kell vallanom, én is nyugtalan vagyok, bár feltételezem, egyik fél sem akar háborút…
Mester – Az sem érdektelen kérdés, hogy akar-e valaki háborút, és ki lenne az, mégis most az a fontosabb kérdés, hogy reális veszély-e a háború? Mert lehet, hogy itt egy egyszerű pókerjátszmáról van szó, és az érintettek gond nélkül képesek azt békés keretek között tartani.
Professzor – Ismerve téged, drága Mester, sejtem, hogy inkább provokálsz minket kérdéseddel. Hát kinek lehetne kétsége, hogy ha valaki igazán akar háborút, azt mások meg tudnák akadályozni. Mi sem könnyebb, mint lángba borítani a világot… Elég hozzá egy pisztolylövés…
Kapitány – Mint éppen száz éve Gavrilo Princip lövése…
Mester – Mégis, szeretném tudni, mit gondoltok ma erről: reális veszély a háború?
Doktor – Putyin egy veszedelmes diktátor, de egy nagy háborúhoz gyenge és gyáva, ezért én nem hiszek a háborús veszélyben.
Professzor – Döbbenetes ez a trendi Putyin-fóbia! Szerintem Putyin annyira hazafi és annyira demokrata, amennyire csak egy politikus tud az lenni. És se Oroszországnak, se Európának, se a világnak nem válik kárára, ha versenyre kell Nagy Péter cárral. A baj az, hogy a Béke-Nobeldíjas Obama játszik a tűzzel, éspedig nem csak itt a szomszédságunkban, hanem Kína körül. Így sajnos szerintem a háború veszélye 1945 óta nem volt ennyire reális.
Kapitány – Én nem vállalkoznék döntőbíráskodásra Nyugat és Kelet között. Igaz, aggályos volt Krímet megkaparintani, de Koszovó kiszakítása Szerbiából sem volt jogszerűbb. Az oroszok komoly haderőt mozgatnak jobbra-balra Ukrajna körül, de a NATO is tolja fel-le erőit Oroszország körül. Mégis én ebben diplomáciai és gazdasági játszmákat látok, nem tartok igazi háborútól.

Mester – Ezek szerint most alaposan megoszlik a véleményünk, hiszen magam kénytelen vagyok tudós barátunk kisebbségi véleményéhez csatlakozni, így viszont két igen és két nem lesz a közvélemény eredménye. Igen, sajnos, ki kell mondanom: reális a háborús veszély! Döbbenetes ezt megállapítani, de még döbbenetesebb azt látni, hogy ebben a helyzetben hangoskodik a zömében felelőtlen média, és hallgat a társadalom. Vagyis azok hallgatnak, akik minden háború igazi vesztesei, igazi áldozatai… Szörnyű ez a csend…