2014. március 10., hétfő

Választás 2014 – Tiszta kép, tiszta homály

Kapitány – Kedves barátaim, tisztul a kép! Az előadás szereplőinek neve kikerült a plakátra, elkezdődött az utolsó forduló. Visszaszámlálás, fokozódó izgalom… Bármit is mondanak, ez a demokrácia ünnepe!
Professzor – Inkább kellene, hogy az legyen, de nem az. Ilyen gyalázatos, tisztességtelen választás régen nem volt Magyarországon…
Doktor – Egyetértek veled, mélyen tisztelt kapitány uram, tisztul a kép, és tisztán látjuk a homályt… Látjuk, hogy egy sereg zavaros új szereplő tolong az Állami Kincstár pénztára előtt, látjuk, hogy ipari méretekben ment támogató ívek szaporítása, látjuk, hogy a hatóságok játsszák a vakot…
Kapitány – Megértem rossz kedvetek. Pocsékul állnak azok, akikkel szoktatok szimpatizálni, de legyen bátorságotok elfogulatlanul nézni az életet! Így sokkal több meglepetést lát az ember, több dologra tud rácsodálkozni, elgondolkozni.
Mester – Helyesen beszélsz, kapitány! A nyitottság több táplálékot ad a léleknek, erősíti. És ez mindannyiunkra ráférne! És ha már csodálkozást emlegetünk: bevallom, én teljesen elképedtem a minapi hírtől. A hírek szerint ugyanis a Nemzeti Választási Iroda vezetője azt közölte: összesen 1,86 milliárd forintra büntették az ajánlóíveket időben vissza nem adó pártokat és független jelölteket az országgyűlési választókerületi bizottságok.
Professzor – Egyszerűen hihetetlen adat.
Doktor – Ez majdnem a fele annak, amit majd ki kell osztani az állva maradt pártoknak…
Kapitány – Vajon behajtható-e egyáltalán ez az irdatlan összeg a bő félszáz kamupárton meg a magányos szerencselovagokon?
Professzor – Kíváncsi lennék, kik is azok, akik ily porul jártak? Bizonyosan nem olyanok, akik számíthattak a nagy machinátorok jóindulatára és fülbesúgására.
Mester – Akárhogy is állnak a dolgok, több, mint furcsa, hogy nem ez vált a közbeszéd egyik fő témájává. Erről pedig azért lett volna fontos, lenne fontos beszélni, mert szimptomatikus a mai tendenciákra. Arra gondolok, hogy a törvényalkotó egyre durvább eszközöket ad a hatalom kezébe. Egy lényegében ellenőrizetlen hatalom, amelynek eszköztára tele van durva eszközökkel könnyedén tarthatja sakkban, avagy éppenséggel rettegésben a társadalmat.